Dozmat Község Önkormányzata
9791 Dozmat,
Fiumei utca 26.
Telefon: 36309025130

Dozmat Község Önkormányzata
9791 Dozmat,
Fiumei utca 26.
Telefon: 36309025130

Történelem

A dozmati kódex a 14. századból származik, Aegidius Romanus „De regimine principum” című jogtudományi művének az egyetlen Magyarországon talált példánya. 1972-ben egy parasztház padlásán találták.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1238-ban Druzmoth néven említik először. Határában újkőkori település nyomait találták meg. Bulcsú horka kíséretének faluja, temploma Szent György tiszteletére épült a 12. században.

A 13. században várbirtok volt. 1269-ben villa Duruzmot, 1281-ben Duruzomat, 1291-ben Durzumot, 1333-ban Dorzmat, 1355-ben Torndurzmata, 1358-ban Dorozmath, 1416-ban Eghazasdorozmath, 1430-ban Kysdorozmath, 1466-ban Dorsmath, 1472-ben Drozmath alakban szerepel a különböző forrásokban.

Itt jegyezték fel Magyarország legrégibb regőséneket, amely a 20. századig fennmaradt, és amely így hangzik:

Ahol keletkezik egy ékes nagy út,
A mellet keletkezik egy halastó állás.
Hej regülejtem, regülejtem.

Aztat is fölfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas.
Hej regülejtem, regülejtem.

Noha kimennél, uram, Szent István király,
Halászni, vadászni, madarászni.
De ha nem találnál sem halat, sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál csodafiúszarvast.
Hej regülejtem, regülejtem.

Ne siess, ne siess, uram, Szent István király
Az én halálomra.
Én sem vagyok vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok az Atyaistentől
Hozzád követ.
Hej regülejtem, regülejtem.

Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok.
Hej regülejtem, regülejtem.

Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vagyon százezer szövétnek,
Gyujtatván gyulladnak, oltatlan alusznak.
Hej regülejtem, regülejtem.

Regüllök a gazdát, gazdaasszony lányát.
Hej regülejtem, regülejtem.

Hej, már kit adjunk?
A Jancsinak adjuk,
Horváth Zsuzsit adjuk!
Hej regülejtem, neked ejtem!
Hej regülejtem, neked ejtem!

 

A falu temploma a 14. században a térség egyházi központja volt, erre utal az 1416-ból származó Egyházasdozmath név is. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom rossz állapotban volt, tornya közel a leomláshoz. Szent Ottó napján a környező falvak lakossága énekelve, zászlókkal vonult Dozmatra. 1690-ben a templom leégett, tornya összedőlt, az újjáépítés 1697-ben már tartott. Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1707-ben barokk stílusban építették át. A templom legértékesebb tárgya a 14. századból származó Mária a gyermekkel szobor Oltárképét Dorfmeister István festette.

 

Vályi András szerint "DOSMAT. vagy Dozmat, Grossmukken. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Niczky Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlók Alsó Őrhöz, második Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Dozmat, (Grosz-Mucken), magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Szombathelyhez 1 óra, 320 kath. lak., paroch. templommal, kastélylyal. Róna határa igen termékeny; rétjei kövérek. Birja 1/2 Ernuszt József, 1/2 Sály és Szluha családok."

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Dozmat, 50 házból és 307 lakosból álló magyar község, melynek lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1600-ban már virágzott. Földesurai a gróf Nitzky – és a Szluha -család voltak."
1910-ben 339 magyar lakosa volt. 1986-ban elkészült a vízvezeték, 1994-ben a gázvezeték, 2003-ban pedig a szennyvízvezeték kiépült a szombathelyi tisztítóra kapcsolódva.

 

 

Forrás: Wikipédia




Megosztás
Dozmat Község Önkormányzata - Magyar